Módosították az ÁRFOLYAMGÁTról szóló törvényt!
Az Országgyűlés 2012. december 17-én elfogadta az árfolyamgátról szóló törvény módosítását, miszerint a rendszerbe 2013. március 29-ig lehet bejelentkezni. Azaz 90 nappal megosszabbították a rögzített árfolyamon való törlesztés igénylésének lehetőségét. A törvény egyéb rendelkezései nem változtak, tehát továbbra is 2017. június 30- ig lehet a rendszerbe belépett devizahiteleseknek a rögzített árfolyamon törleszteni devizahitelüket.

Az Országgyűlés 2012. március 19-én elfogadta az árfolyamgátról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében a devizahitellel rendelkező (és a lakásukat deviza alapú lízinggel finanszíroztató) ügyfelek 2012. április 1-jétől választhatják az árfolyamgát rendszerét (legkésőbb 2012. december 31-ig léphetnek be), mellyel 60 hónapig, maximum 2017. június 30-ig élhetnek. Ha valaki belép az árfolyamgát rendszerébe, akkor onnan leghamarabb 36 hónap múlva léphet ki és törlesztheti tovább piaci árfolymon deviza hitelét (a gyűjtőszámla forint hitelével együtt)

Az árfolyam rögzítést mindenki annál a banknál kérheti, ahol a deviza hitelét felvette.

Az árfolyamgát rendszere kiszámítható védelmet nyújt az ügyfelek részére. Deviza nemtől függően az alábbi fix árfolyamon tudják törleszteni hitelüket:

• CHF: 180 HUF/CHF
• EUR: 250 HUF/CHF
• JPY: 2,5 JPY/HUF)

Ezzel devizanemenként eltérő mértékben tudnak havonta spórolni.

Az árfolyamgát rendszerében a devizaadós a törlesztését fix árfolyamon törleszti. A tényleges piaci árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség tőkére vetített része (azaz a tőketörlesztés fix árfolyam feletti része) egy gyűjtőszámlára kerül, míg a kamatrész utáni árolyamkülönbözetet a bank és az állam közösen átvállalják (ez volt a 2011. december 15-ei, a kormány és a bankszövetség között létrejött megállapodás lényege). Ezt az alábbi kördiagrammon szemléltetem:

Az árfolyamgát rendszerben a gyűjtőszámlára került árfolyamkülönbözetek kamatoznak. Ennek mértéke megegyezik a mindenkori BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) mértékével. Az itt összegyűlt árfolyamkülönbözeteket és annak kamatait az árfolyamgát rendszert választó ügyfeleknek a későbbiekben meg kell majd fizetniük. Erre az alábbiak szerint lesz módjuk:

• készpénzben rendezik (a törvény értelmében a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás csak abban az esetben törleszthető elő, ha az ügyfél az alap hitelét, azaz a deviza hitelét is végtörleszti a bank felé)
• az adott pénzintézetnél az eredeti devizahitellel együtt megkezdik a felhalmozott összeg törlesztését (előre láthatóan a jelenlegi kondíciók mellett 12%-os kamaton)
• más forrást használnak fel hozzá (a törvény értelmében a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás csak abban az esetben törleszthető elő, ha az ügyfél az alap hitelét, azaz a deviza hitelét is végtörleszti a bank felé)

Az árfolyamrögzítés miatt a gyűjtőszámlán összegyűlt tartozás forint hitellé alakítása automatikusan fog megtörténni.

A legszerencsésebb az, hogy az árfolyamgát rendszerbe belépő ügyfelek a piaci árfolyam és a fix árfolyam közötti különbözetből megspórolt pénzt egy olyan megtakarításban helyezik el, mely minden szempontból összhangban van az árfolyamgát rendszerével. Minden ilyen megtakarítás betörleszthető a devizahitelbe az akkor aktuális devizaárfolyamon, mellyel:

• csökken az ügyfél devizakitettsége
• csökken az árfolyamkockázat (kevesebb devizahitel alacsonyabb kockázatot jelent)
• kiszámíthatóbbá válik a devizahitel és a gyűjtőszámla forint hitelének havi törlesztőrészlete

S hogy az árfolyamgát rendszerbe belépő ügyfelek számára mely befektetés a legjobb és legbiztonságosabb ahhoz, hogy a megspórolt pénzüket kamatoztatva később csökkentsék devizakitettségüket, azaz a hitelüket?

Én most egy olyan megoldást javaslok Önnek, mely ma Magyarország legbiztonságosabb és legmagasabb hozamú befektetését jelenti, melyhez még vissza nem térítendő állami támogatást is lehet igényelni.

Keressen meg a Kapcsolat menüpontban email-en. Adja meg a kért adatokat és mi felkeressük Önt otthonában, hogy minden kötelezettség nélkül tájékoztassuk.